1. Új jogszabályok:
2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról  (Ectv. - Magyar Közlöny 2011. évi 151. szám)
2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról (Cbnytv. - Magyar Közlöny 2011. évi 157. szám)
350/2011.(XII.30.) Kormányrendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről ( Kormányrendelet – Magyar Közlöny 2011. évi 164. szám)

2.  Hatályát vesztett jogszabályok:
az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény
a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CVLI. törvény
a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény
a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény végrehajtásáról szóló 160/2003.(X.7.) Kormányrendelet
a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992.(VII.23.) Kormányrendelet
az alapítványok gazdálkodási rendjéről szóló 115/1992.(VII.23.) Kormányrendelet
3. Az új törvényekben foglaltaknak megfelelően számos jogszabály módosul, így a civil szervezeteket érintően különösen:
a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
az adótörvények, és számos más jogszabály
4. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által működtetett informatikai rendszer elindulásakor várhatóan hatályát veszti a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989.(VI.8.) IM rendelet, és az alapítványok nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 12/1990.(VI.13.) IM rendelet

Különösen felhívjuk a figyelmet az alábbi változásokra


A Cbnytv. hatálya érinti az egyesületek és alapítványok nyilvántartásba vételét, a változások bejelentését, a közhasznú nyilvántartásba vételt, az OBH informatikai rendszerét, stb…
A jogszabály nagyon pontosan sorolja fel a törvény hatálya alá tartozó szervezetek, különösen az egyesület és az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelem, a változásbejegyzési kérelem, a nyilvántartásból való törlés iránti kérelem és a kérelemhez csatolandó iratok tartalmi és formai követelményeit.
Ha a szervezet neve a történelem kiemelkedő személyiségének nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a Magyar Tudományos Akadémia névviseléshez adott engedélyét.
A bíróságnak a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet 60 napon belül érdemben el kell bírálnia.
A jogszabály szerint az OBH civil informatikai rendszerét 2012. június 30-ig létre kell hozni. E dátum azért fontos, mert a Cbnytv. számos rendelkezése az informatikai rendszer működésének kezdetekor lép hatályba.
Az informatikai rendszeren keresztül valósítható meg az alapítvány és egyesület egyszerűsített nyilvántartásba vétele, amennyiben ahhoz a jogszabályban meghatározott mintaokirat alapján készült létesítő okiratot csatolnak. Ez esetben a bíróság a nyilvántartásba vételről 15 napon belül határoz.
Közhasznú szervezetté minősítés iránti kérelmet kizárólag elektronikus úton lehet előterjeszteni, s a már közhasznú jogállású szervezetek beadványaikat kizárólag elektronikus úton terjeszthetik elő.
Az Ectv.-ben meghatározott beszámolóikat a civil szervezetek 2012. január 1-től az OBH részére kötelesek megküldeni. 2012. július 1-től a beszámolók elektronikus úton is beküldhetők.
Ha a civil szervezetnek a beszámoló és közhasznúsági jelentés benyújtási kötelezettségének 2012. június 30. előtt kell eleget tennie, azt papír alapon is megteheti az OBH felé. Ha e határidőt elmulasztotta, ezen kötelezettségének csak elektronikus úton tehet eleget.


Az Ectv. értelmező rendelkezései között számos új elem található,  így pl:
Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű azon szervezet, amelynek éves bevétele 60%-át eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétele. A törvény 23.§ szerint, amennyiben valamely évre megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységűnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szembe törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.
Közvetlen politikai tevékenységnek számít a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás valamint a polgármester  jelölése is.
Közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat… Közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja…  a közhasznúság problematikájára külön kitérünk.
Az Ectv.  II. fejezet 9-10.§-i a civil szervezetek csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárásával foglalkoznak, vagyis 2012. január 1-től a civil szervezetek a Ctv. hatálya alá kerültek.
Változtak a gazdálkodási,  könyvvezetési és beszámolási szabályok:
2012. január 1-től közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.
Minden civil szervezet – tehát nemcsak a közhasznú jogállású! – köteles beszámolóját – a közhasznú jogállásúak a közhasznúsági mellékletet is – az adott üzleti év mérleg fordulónapját  követő ötödik hónap utolsó napjáig (május 30-áig) az OBH-nak megküldve letétbe helyezni, illetve azt saját honlapján közzétenni.
A Kormányrendelet szerint a civil szervezetek éves költségvetést készítenek, amelyben a bevételek és kiadások egyensúlyát kell biztosítani.
A Kormányrendelet szerint a civil szervezet működéséről és gazdálkodásáról, valamint az adományok felhasználásáról folyamatosan, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a nyilvánosságot. E tájékoztatás tartalma a kötelező beszámolón túl további ismertetést nyújt.
Magáningatlanban adománygyűjtés csak az ingatlan használójának előzetes hozzájárulásával végezhető.
A Kormányrendelet rögzíti a gyűjtőládás adománygyűjtés szabályait.
A Kormányrendelet melléklete tartalmazza a közhasznúsági melléklet mintanyomtatványát.

A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei
A Ksztv. hatályon kívül helyezésével megszűnt a közhasznú tevékenységek tételes felsorolása.
Az Ectv. csak közhasznú fokozatot ismer el, 2014. május 31. hatállyal megszűnik a kiemelkedően közhasznú jogállás.
Közhasznú szervezetté  a létesítő okiratban megjelölt, jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve végző, megfelelő erőforrással és megfelelő állami támogatással rendelkező szervezet minősíthető.
A  benyújtott létesítő okiratban meg kell jelölni, hogy a közhasznú tevékenység milyen közfeladat teljesítéséhez kapcsolódik, s továbbá azt is, hogy e közfeladatok teljesítését milyen jogszabályok írják elő.
A megfelelő erőforrás és megfelelő társadalmi támogatottság 3-3 kritériumából (amelyeket a törvény tételesen felsorol, és a beszámolóban külön-külön ki kell emelni) legalább 1-1 kritériumot teljesíteni kell a közhasznú fokozat elnyeréséhez.
A közhasznúsági feltételeknek a nyilvántartásba vételi kérelem előtti 2 üzleti évben meg kell felelni, amiket a bíróság a benyújtott beszámolók alapján állapít meg. Ezek alapján új alakuló civil szervezet nem igényelheti a közhasznú jogállást.
Ha a közhasznú szervezet nem felel meg a közhasznúsági feltételeknek, 60 napon belül köteles kérni a bíróságtól közhasznú jogállásának törlését.
Az Ectv. hatályba lépését megelőzően közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek, amelyek beszámolóikat a jogszabálynak megfelelően letétbe helyezik, 2014. május 31-ig továbbra is megőrzik közhasznú státusukat, és az ezekhez kötődő kedvezményeket. Ezen szervezetek 2014. május 31-ig kezdeményezhetik közhasznú jogállásuk megőrzését, amennyiben ezt elmulasztják a bíróság 2014. június 1-től törli közhasznú jogállásukat.

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény – az un. 1%-os törvény – kedvezményezetti körében  a jogszabály módosítása után sem történt szűkítés, tehát továbbra sem feltétel, hogy a felajánlást kapó szervezet közhasznú legyen, de annak értelmezése, hogy ”… a Civil tv.-ben meghatározott közhasznú tevékenységgel ténylegesen  foglalkozik” az előzőek ismeretében igen csak szubjektív lehet.

Nemzeti Együttműködési Alap (NEA)
A NEA rendelkezésére álló tárgyévi forrás – amelynek nincs törvényben garantált nagyságrendje, tehát a mindenkori költségvetési állapot függvénye – 60%-át működési támogatásra, 30%-át egységes elvek alapján meghatározott támogatásokra kell fordítani, 10% a miniszter által jóváhagyott egyedi döntésekre fordított keret.
A NEA tárgyévi támogatási forrásából  legalább 10%-ára visszatérítendő, 70%-ára vissza nem térintendő támogatásra nyilvános pályázatot kell kiírni.
A NEA terhére kifizethető a civil szervezetek által gyűjtött és elektronikusan bevallott adományok után 5% normatív kiegészítés.
Közhasznú civil szervezetnek vissza nem térítendő működési támogatás csak külön miniszteri rendeletben meghatározott bevételnél kevesebb bevétellel rendelkező szervezetnek nyújtható.
A 9 fős elvi irányító Tanács 3 tagját választják meg a civil jelöltállítási rendszeren keresztül.
A 9 fős kollégiumok 3-3 tagját választják meg a civil jelöltállítási rendszeren keresztül.
Amennyiben az elvi irányító Tanács elnöke – akit a miniszter  nevez ki – a kollégium pályázati bírálati döntésével nem ért egyet, akkor azt felfüggesztheti, és végleges elbírálásra a Tanács elé terjeszti.
A Tanács dönt a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács 5 civil delegált személyének kiválasztásáról.

A módosító rendelkezések közül kiemelendő a Ptk. azon módosítása, miszerint ha egy megszűnő alapítvány vagy egyesület létesítő okirata nem rendelkezik a maradék vagyon kedvezményezettjéről, akkor azt a bíróság nem ítélheti oda más hasonló célú civil szervezet javára, hanem az a NEÁ-ba kerül.